A 19. század második felében nyilvánvalóvá vált, hogy egyes szociális problémák megoldása aktív állami szerepvállalást kíván, mindezzel párhuzamosan pedig a gyermekekről alkotott kép is nagymértékű átalakuláson ment keresztül. A gyermekvédelem komplex területén az aktív állami cselekvőség szükségességének felismerése döntő jelentőséggel bírt, hiszen a gyermekek az életkorral összefüggő fizikai és lelki adottságaiknál, kiszolgáltatott helyzetüknél fogva többletvédelemre szorulnak. Az állami gyermek- és ifjúságvédelem vonatkozásában jelentős előrelépés történt az 1898. évi XXI. törvénycikk, valamint az 1901. évi VIII. és XXI. törvénycikkek által, melyek nyomán kiépült az állami gyermekmenhelyek rendszere.

Előadásomban a dualizmuskori állami gyermekvédelem jogtörténeti szempontú elemzésére vállalkozom. A gyermekvédelem körébe tartozó, a 19-20. század fordulóján jelentősebb szakmai figyelmet kapó területek meghatározásánál elsősorban a szakirodalomra hagyatkozom. Tekintettel arra, hogy a Magyar Jogászegyleti értekezésekben a tárgyalt korszak jogi szabályozásának és jogalkalmazásának szakmai szempontú értékelését olvashatjuk, a gyermekvédelem szabályozásának jogtörténeti vizsgálatánál értékes forrásanyagot szolgáltatnak a folyóiratban megjelent tanulmányok. Ennek keretében elsősorban a gyermekvédelem büntetőjogi és közigazgatási jogi vonatkozásaira koncentrál az előadás.