Miskolczi Christina, László Biró, Bruzsik Bíborka, Szebik Huba, Lőrincz Dávid, Varga Zoltán Kristóf, Szente László, Orsolya Horváth, Halász József, Tóth Máté, Mikics Éva
Fejlődés során az agy dinamikus átalakulási folyamatokon megy keresztül, és ebben az időszakban különösen érzékeny a környezeti hatásokra. A gyermekkori averzív szociális környezet, mint a bántalmazás elszenvedése vagy a szociális elhanyagolás, rendellenességeket okozhat az idegrendszer fejlődésében, ami felnőttkorban pszichiátriai zavarok megjelenéséhez vezethet. Kutatásaink során egy egérmodellen keresztül vizsgáltuk a gyermekkori elhanyagolás viselkedésbeli és idegrendszeri hatásait. Idegrendszeri vizsgálataink a mediális prefrontális kéregre és az itt lévő parvalbumin gátlósejtekre összpontosultak. A mediális prefrontális kéreg a szociális viselkedés egyik fő szabályozó agyterülete, és érése fiatal felnőttkorban is tart, ezért az averzív környezeti hatásokra fokozottan érzékeny. A parvalbumin gátlósejtek pedig fontos szerepet játszanak az agykéreg érési folyamataiban.
Kutatócsoportunk a gyermekkori elhanyagolás vizsgálatára a szociális izolációs egérmodellt alkalmazza. Ennek során hím egereket 3 hetes korban elválasztunk az anyától, majd szociálisan (4 állat dobozonként) vagy izoláltan (1 állat dobozonként) tartjuk őket 6 héten keresztül, felnőttkorig. Felnőttkorban több viselkedésteszten keresztül figyeltük meg az izoláció viselkedésbeli hatásait, majd a mediális prefrontális kéregben vizsgáltuk az egyes alrégiók sejtaktivitását és a parvalbumin gátlósejtekre érkező bemeneteket. Eredményeink szerint izoláció hatására a szociális viselkedésben zavarok következnek be: megnő a defenzív viselkedésformák aránya és megjelenik a kóros agresszió. Izolált állatoknál a mediális prefrontális kéreg eltérő sejtaktivitás-mintázatot mutat a szociális állatokhoz képest, emellett a parvalbumin gátlósejtekre több általános bemenet, ezen belül több serkentő bemenet érkezik. Összefoglalva, eredményeink szerint a szociális izoláció a mediális prefrontális kéreg hálózati működésében zavarokat idéz elő, és ez hozzájárulhat a felnőttkorra megjelenő abnormális szociális viselkedéshez.