Mindannyiunk hétköznapi tapasztalata, hogy amikor egy ismeretlen személy hangját halljuk anélkül, hogy látnánk - pl. telefonon vagy rádióban -, akarva-akaratlanul is különféle tulajdonságokkal ruházzuk fel: elképzeljük arcát, termetét, megítéljük életkorát, sőt, attitűdöket is kialakítunk vele kapcsolatban. A személyes találkozáskor azonban gyakran meglepődünk, mert magasabbnak, alacsonyabbnak, idősebbnek, fiatalabbnak gondoltuk.

Az utóbbi évtizedekben egyre több kísérleti fonetikus (és beszédkutatással foglalkozó más szakember) figyelmét keltette fel a jelenség vizsgálata. A kutatók a hang alapján kialakuló benyomások típusait, jellemzőit, a naiv ítéletek pontosságát, észlelői csoportokra jellemző sajátosságokat vizsgálják, beszédakusztikai mérések segítségével pedig azokat a beszédparamétereket, amelyeket a hallgató felhasznál a benyomás, ítélet kialakítása során. A személyészlelés így megismert törvényszerűségei számos helyen alkalmazhatók. Ezek közül néhány példa: 1. reklámhangok kiválasztása (a célcsoport hang-preferenciáinak figyelembevétele), 2. telefonos ügyfélszolgálaton dolgozók kiválasztása (kompetens, empatikus stb. beszélgetőpartner benyomását keltő hang), 3. kriminalisztikai alkalmazások (a fültanú által a hallott beszéd alapján adott jellemzések pontosságának vizsgálata), 4. beszédtechnológiai alkalmazások (a szintetizált beszéd érthetőségének, természetességének vizsgálata: felolvasó szoftverek, gépek, utastájékoztató rendszerek stb.).

Mindezek mellett a beszéd hangzásának, akusztikai minőségének akkor is van jelentősége, amikor látjuk a beszélgetőpartnert. Kutatások igazolják, hogy a párválasztásban, különféle kommunikációs helyzetekben a dominanciaviszonyok alakulásában, s általában is a másik emberről való gondolkodásban meghatározó szerepe van.

Az előadás a fenti problémakört, kutatási feladatait, lehetőségeit, dilemmáit mutatja be.